Tudom, hogy mit akarok!

2015.11.29 08:46

A párkeresésében legtöbben azt hiszik magukról, hogy tudják, mit akarnak, hogy tudják, kit keresnek. Jól megfogalmazott mondatok sorakoznak egymás mellett. A hölgyek csodaszépen megfogalmazzák, milyen férfit is szeretnének. Ha röviden kellene összefoglalnom, akkor azt mondanám, hogy az „elveszett királyfit”, a soha nem létező „tökéletes férfit”, akinek adoniszi testalkata van, művelt, kifinomult, de vagány és bátor, lovagias ugyanakkor vad, mint egy oroszlán…

Lárifári és haha! Ilyen nincs, nem létezik. Akad néhány hasonló, de higgyétek el nekem, az sem teljesen tökéletes. Emberből van. És az ember gyarló, az embernek vannak erényei, vannak hibái. De éppen ettől az, aki. A férfiak is azok.

Milyen nőt is akar egy férfi? Természetesen bombázót, könnyűt vagy nehezet, de bombázót. Szőkét, hosszú combút, libbenős járásút, és persze figyelmeset, családszeretőt, konyhaművészt és szajhát. Ezt így együtt, csak szépen megfogalmazva, körítve, hogy ne lógjon ki a lóláb. És elvárják, hogy nő írjon nekik, a nő kezdeményezzen. Persze, meg is teszik, mert ugye egyenjogúság van. Csak ez aztán végképp nincs összhangban azzal, amit a hölgyek akarnak. Olykor nagyon nehéz eldönteni ki itt a vadász és ki itt a vad. Ha a hölgyek szemszögéből nézzük, akkor inkább ők szeretnének a vad lenni, s azt várják, hogy a férfi legyen a vadász. Valamikor így volt ez, és így volt rendjén a világ.

Ezekből a frappáns és jól megfogalmazott halmazokból számomra az derül ki, hogy mindenkinek – legyen férfi vagy nő –, hatalmasak az elvárásai a másik nemmel szemben. Igények, elvárás hegyek sorakoznak egymás mellett szép szavakba bújtatva. Én erről azt gondolom, hogy sokkal inkább elrettenti az érdeklődőt, semmint lendületet adna neki az ismerkedéshez.

Az elvárások eleve kizárják annak a lehetőségét, hogy egyszer egy olyan emberrel találkozz, aki egyébként megfelelne neked minden szempontból, de a listád miatt nem ír vagy nem válaszol. Minél nagyobb az igényhalmaz, annál kisebb az esélye a nagy találkozásnak. Nem azt mondom, hogy ne legyenek igényeid, elvárásaid, de hagyd meg magadnak a mozgás, a válogatás lehetőségét. A hosszú listák elkedvetlenítik az embereket. Azért azt hozzá kell tennem, hogy olykor-olykor találkozom igazán irreális elvárásokkal. Olyankor eszembe jut, hogy vajon az illető milyen barátságban van a tükörrel. Igazán belenézhetne!

Tudom, hogy mit akarok! Ugyan kérem, a legtöbb embernek halovány sejtelme sincs arról, mit is akar. Leír egy csomó dolgot és csodálkozik, hogy nem azt kapta, amit szeretett volna, nem az jött, akit várt és nem olyan, amilyennek várta. Nem kell ehhez litániát írni, figyelni kell. Olykor elég, ha már azt tudod, hogy mit nem akarsz.